Egy kutya jelenléte sokszor különleges változást hoz egy autista gyermek viselkedésében: nyitottabbá válik, megnyugszik, könnyebben kapcsolódik. De vajon mit jelent ez szakmai szempontból?

Az állatasszisztált fejlesztés egyre népszerűbb, mégis fontos tisztázni: mire képes valójában, és hol vannak a határai. Czibere Cecília gyógypedagógus szakértőnk eme kérdéskört járja körbe cikkjében.

Mit tegyünk, amikor a gyermekünk hirtelen odacsap, kiabál, rombol – vagy akár saját magát bántja?
Hol a határ az életkori sajátosság és az aggasztó jel között? És hogyan reagáljunk úgy, hogy valóban segítsünk, ne pedig tovább mélyítsük a feszültséget?

A gyermekkori agresszió sok szülő számára az egyik legnehezebb próbatétel. Ijesztő, bizonytalanító, gyakran bűntudatot keltő élmény lehet, miközben a háttérben sokszor teljesen természetes fejlődési folyamatok zajlanak.

Ebben a témában nyújt szakmai kapaszkodót és gyakorlati útmutatót Szántó-Kiss Zsófia tanácsadó szakpszichológus, aki közérthetően, mégis mély szakmai alapokra támaszkodva segít eligazodni az 1–6 éves korosztály agresszív viselkedésének hátterében és kezelésében.

Egy édesanya aggódva számolt be arról, hogy kisóvodás gyermekére milyen hatással vannak még az általa alaposan kiválasztott, megszűrt TV filmek is. A kicsit felzaklatják a látottak, átveszi a negatív szereplők viselkedését, pl. rombol, ha ezt látta a filmen. Ezen kívül borzasztóan megviseli, ha nem kapja meg a mindennapi filmnézés lehetőségét.