Játék a napon vagy rettegés a leégéstől?!”

 

„Naptej vagy napernyő? Kókuszolaj vagy krémes álom? Játék a napon vagy rettegés a leégéstől?!”

Nyár van, napsütés, homokozó, fagyifolyam és „anya, még egy kört a medencében!” – miközben a bőrünk és a gyerekeink bőre halk suttogással kér segítséget: „csak egy pici fényvédőt, kérlek!” 
De mikor, mit, hová, mennyit, és egyáltalán – tényleg kell ez az egész napkrémezés? Vagy elég, ha rájuk adunk egy kis kalapot, aztán hadd süsse?

Összeszedtünk minden olyan kérdést, ami egy naptejfoltos, pancsolós, csúszdázós nyári nap végére a fejedben motoszkálhat – a babák bőrének védelmétől kezdve a házi praktikákon és a melegkiütéseken át egészen a hidratálós trükkökig.
És hogy ne csak az anyai fronton kapj támogatást: jön a Dora Natura is, akik nemcsak természetesek, de anyaszívvel is keverik a kencéiket.

Szóval te is azok közé tartozól akik nyáron egyszerre akarnak napozni, óvni, pancsolni, hűsíteni, kenni és ölelni – akkor ez a cikk neked íródott!

Kezdjük is a napvédő kalandtúrát!

1. Sokszor felmerül a kérdés: mikortól lehet egy kisbabára fényvédőt használni? – Milyen életkortól ajánlott, és mit nézzünk a termékeken? – Ha nem használunk fényvédőt, hogyan védhetjük máshogy a bőrét?

A csecsemők bőrápolásának része kell, hogy legyen a fényvédelem újszülött kortól. Ezt úgy szoktam javasolni, hogy már az első sétától kezdve figyeljünk erre, főleg nyári babáknál, akiket már 2-3 hetesen kiviszünk a levegőre. Őszi-téli babáknál általában 6 hetes kortól ajánlott a hosszabb séta. Ilyenkor a kisbabák fedetlen bőrfelületeit újszülött kortól alkalmazható fényvédővel kell bekenni.

Alapvetően javasolt, hogy a baba bőre vékony, légáteresztő textillel legyen fedve, és mindig legyen árnyékolva – például napernyővel vagy jól szellőző kupolával. A baba bőre, akárcsak a felnőtteké, nincs védve az UV-károsodástól, csak a napégéstől valamelyest, ezért a fedetlen részeket mindenképp kenjük be fényvédővel.

Három szempontot tartok kiemelten fontosnak:

A termék legyen újszülött kortól alkalmazható – ez külön bevizsgálást igényel, tehát fontos, hogy ilyen minősítésű terméket válasszunk.

Minimum 50 faktoros legyen – ez már a nagyobb gyerekeknél, felnőtteknél is ajánlott, újszülötteknél különösen fontos.

Legyen natúr bázisú – vagyis a fényvédő összetevők egy olaj- vagy emulzióalapba kerülnek, és minden más összetevő a felszívódást, kenhetőséget szolgálja.

Fontos, hogy a nem természetes összetevők ronthatják a bőr természetes védelmi rendszerének kialakulását. Az első hetekben fejlődik ki a bőrfelszíni emulzió (savköpeny), amit a babák nem hoznak magukkal a születéskor. A bőrük vékony, áttetsző, sérülékeny, vízhiányos, más a pH-ja – az egészséges „bababőr” csak hónapok alatt alakul ki.

Ezért tartom feltétlenül szükségesnek a természetes összetevőjű, natúr bázisú fényvédők használatát.

Emellett nagyon fontos, hogy a termék dermatológiailag tesztelt legyen. Az, hogy valami natúrkozmetikum vagy újszülöttkortól ajánlott, nem zárja ki az irritáló összetevők jelenlétét. A baba bőre érzékeny, könnyen kipirosodik, ezért csak bőrgyógyászatilag tesztelt termékeket használjunk.

A natúr termékek között is vannak hipoallergének, ahogy nem natúr kozmetikumok között is találhatunk olyat, ami nem okoz problémát – de ehhez nagy körültekintés kell, bármely irányzatot is követjük.

2. Milyen gyakran kell újra kenni a gyerekeket napközben? – Játszótér, vízpart, homokozás – mi a reális rutin egy kisgyerek esetében?

Fürdést, illetve a leszáradást követően én mindenképpen ajánlom a fényvédőnek az újra kenését, bár a nem vízálló naptejek is azért felszívódnak a bőr külső rétegébe, tehát nem igaz az, hogy 100%-os veszteség van, ha az ember vízbe megy, hiszen akkor mindannyian leégnénk a vízben, de mindenképpen érdemes újra kenni a leszáradást követően. Illetve én eleve úgy gondolom, hogy szakaszosan napoztatjuk a gyereket, meg hát ez általában így is szokott lenni, hogy kisgyermekek esetében azért a legnagyobb napsütésben napközben nem szoktunk kint lenni. Ebéd, délutáni alvás, és utána a következő kimenetelnél pedig akkor is, ha egyébként a gyerek nem volt vízben, mindenképpen érdemes újra kenni. 

Tehát 2-3 óránként alapvetően fontosnak tartom a fényvédő újrafelvételét, különösen a kritikusabb területekre, tehát az arc, a mellkas, a hát, a vállak, karok területére. A vízbe menetel utána pedig egyébként mindenhova.

 Ami egy érdekes dolog, hogy csecsemők esetében például a leggyakrabban leégő területek a fülcimpa, a lábfejek, illetve a tarkó része, mert ezt általában a szülők elmulasztják bekenni, márpedig a nap ugyanúgy éri, illetve az UV sugarak ugyanúgy érik még árnyékban is ezeket a területeket, úgyhogy nagyon sokszor kezeltünk már leégett fülcimpájú kisbabát.

3. Mi a helyzet a házi praktikákkal, például kókuszolajjal vagy sheavajjal? – Lehet ezekre alapozni nyáron, vagy inkább kiegészítésként használjuk őket?

A természetes olajok, mint a sheavaj, kókuszolaj vagy kakaóvaj, nem alkalmasak fényvédelemre, maximum 5 SPF védelmet nyújtanak, ami gyermekeknek semmire sem elég. Ezeket önmagukban nem ajánlom bőrre kenni, mert bár rövid távon olajozzák és feltöltik a bőrt, nem képesek hidratálni, mivel az olaj nem keveredik vízzel. Hosszú távon pedig még vizet is elvonhatnak az irharétegből, ami kiszáradást okozhat. Ezek a növényi kivonatok kiváló hatóanyagok, de mindig emulzió formájában (krémként, testápolóként) használjuk őket, nem önmagukban, és nem fényvédőként.

4. Mit tegyünk, ha mégis lepirul a gyerek bőre? – Mik a legfontosabb teendők, és mi az, amit inkább kerüljünk ilyenkor?

Minden napozás után nagyon fontos, még ha megfelelően figyeltünk is a fényvédelemre, hogy visszahidratáljuk a bőrt valamilyen kifejezetten napozás utáni hidratáló krémmel vagy hűsítő géllel kenjük be, akkor is, ha nem történt látható napégés. Valamilyen UV-kitettség így is éri a bőrt, még a legnagyobb védelem mellett is. Ha mégis megtörténik a baj, és lepirul a bőr vagy úgy tűnik, megégett, akkor az első és legfontosabb a hűtés. Erre ajánlották régen a tejfölt, de ma már tudjuk, hogy ezt nem ajánlatos égett bőrre kenni, mert a mikrosérüléseken át fertőzést okozhat. A tejföl romlandó tejtermék, baktériumokat tartalmazhat, és bár régen csak a hideg hatása miatt használták, ma már nem javasolt. 

Én kellemesen langyos ülőfürdőt, esetleg vizes borogatást ajánlanék ezekre a területekre, majd azonnali, alapos visszahidratálást. Ha a napozás utáni termékek nem elegendőek, akkor kifejezetten ajánlott lehet például sebkezelő vagy bőrbalzsam használata, ami súlyos napégéseket vagy akár másodfokú égéseket is képes kezelni. Megakadályozza a hólyagosodást vagy hámlást, illetve ha már megtörtént, gyorsítja a regenerálódást. Tehát: első a hűtés, aztán a hidratálás, majd a napfény kerülése, vagy fizikai védekezés, például póló viselése vagy árnyékban maradás.

Súlyosabb napégés esetén felmerül a napszúrás veszélye is, így különösen figyelni kell: nemcsak kívülről kell hidratálni, hanem belülről is, tehát sok folyadék és pihenés árnyékos szobában. Ez a bőr és az idegrendszer számára is nagyon fontos.

5. Vannak gyerekek, akik hajlamosak kipirosodásra, kiütésekre, melegkiütésre. – Mit tanácsolsz ilyen esetekben? Mitől alakul ki, és mivel lehet kezelni?

A napallergia inkább bőrgyógyászati kórkép, és bőrgyógyász döntése, hogyan kezelik. Azonban azoknál a gyerekeknél, akik nem kifejezetten napallergiások, de érzékenyebb a bőrük, fehérek, szőke hajúak, könnyen kipirosodnak vagy leégnek, fontos az UV-ruha viselése. Ez akkor is ajánlott, ha nem vizes közegben vannak, csak a játszótéren vagy kertben játszanak. Az UV-ruha alá is kenjük be a kritikusabb bőrfelületeket, amiket leginkább ér a nap. Nagyon fontos a fizikai védelem, és hogy a gyerek ne legyen tűző napon, inkább árnyékban vagy bent legyen 11 és 15 óra között, amikor a nap a legerősebb.

A bőr hozzászoktatása, „tréningje” is segít – minél többet ér napfény, annál ellenállóbbá válik, bár ez nem jelenti, hogy nem sérülhet. Különösen a világosabb bőrűeknél gyakrabban kell bekenni a gyereket legalább 50 faktoros, dermatológiailag tesztelt naptejjel. Nem kell teljesen „bunkerben” tartani a gyereket, mert a szabad levegőn való játék nagyon fontos, csak gondoskodjunk a védelemről, hogy a bőrük minél kevesebb problémát szenvedjen el.

6. Nyáron sokkal több a pancsolás, fürdés – hogyan kerüljük el a bőr kiszáradását? Milyen hidratálási rutint ajánlasz?

Furcsán hangozhat tőlem, hiszen testápolók gyártásával foglalkozunk, de úgy gondolom, hogy a hétköznapi bőrápolási rutinnak, főleg gyerekkorban, nem feltétlenül kell része legyen a testápoló mindennapos használata. Egy csecsemőkorban kialakított megfelelő kozmetikai csomag — vagyis milyen kozmetikumokat használunk a kisbabánk bőrén — nyilván natúrkozmetikumokból kell, hogy álljon. Ez segíti a bőr természetes működését, vagyis hogy a hidratálásra csak időről időre legyen szükség.

Év közben heti 1-2 testápolós bekenés fürdés után — akár babamasszázsként, akár közösen — elég lehet egy átlagos bőrű gyereknél. Száraz bőrűeknél viszont napi rutin lehet belőle, különben könnyen kiszárad. Fontos a megfelelő tusfürdő is, ami csökkenti a szükségességét, és figyeljünk arra is, hogy a gyerek elég folyadékot igyon.

Előfordulhat, hogy naponta kell testápolót használni, különösen nyáron vagy nyaralás alatt. A sok víz — akár sós tengervíz, akár klóros medence — és a napsugárzás megterheli a bőrt. Már maga a vizes közeg is kiszárít, ezért napozás vagy pancsolás után mindig javasolt a zuhany és a hidratálás. A legjobb, ha napozás utáni terméket használunk, mert ezek olyan plusz összetevőket tartalmaznak — panthenol, niacinamid, allantoin, aloe vera — amelyek kifejezetten segítik a bőr regenerálódását.

A kiszáradt bőr sérülékenyebb, hólyagosodhat, felülfertőződhet. Ezért mindig hidratáljuk a bőrt napozás után, így sok probléma megelőzhető. Sőt, már napozás előtt is érdemes könnyű, gyorsan beszívódó hidratálót használni, például reggel. Így a strandon már csak a fényvédőt kell felvinni. Fontos, hogy legalább 10-15 perc teljen el a napra menetel előtt, hogy a krémek beszívódjanak, aktiválódjanak.

A hidratálással megelőzhetőek a bőrsérülések. Én azt mondom: reggel, napközben, pancsolás után is használjunk testápolót a gyerekeken és magunkon is. Nagyon fontos a folyadékfogyasztás — inni, inni, inni! — hiszen a bőrt belülről is hidratálni kell. Az egészséges bőr nemcsak külső hidratálással, hanem belső támogatással is érhető el: vitaminokkal, kiegyensúlyozott étkezéssel, étrendkiegészítőkkel, de már önmagában az elegendő folyadék is félsiker.

7. A Dora Natura mögött egy elkötelezett, anyákat segítő csapat áll. – Mik a legfontosabb értékeitek, amiket a termékeitekben is szerettetek volna megmutatni? Mi inspirált a natúrkozmetikumok készítésére?

A Dora Naturával kapcsolatos kérdésedre röviden válaszolok, bár akár egy magazint is megtölthetnék vele. Négygyermekes anyaként minden akkor kezdődött, amikor megszületett a legnagyobb fiam, aki érzékeny, ekcémás bőrű kisbaba volt. Ekkor kezdtem natúr kozmetikumokat keresni, mert nem akartam csak tünetileg kezelni a problémát. Mindig is holisztikusan gondolkodtam: nemcsak a tüneteket szerettem volna enyhíteni, hanem az okokat is megérteni és megelőzni.

Nagy segítségemre volt a férjem, aki bőrpatológus, és édesanyám, aki újszülöttgyógyász. Együtt beszéltük át, hogyan fejlődik az egészséges bababőr, mitől válhat érzékennyé vagy ekcémássá. Ez a tudás segített megalkotni az első termékeinket, amelyeket saját gyermekeinknek szántunk.

A cég alapítás mögött úgy gondoltuk, ha nekünk erre igényünk van, más szülők is keresik a tudatos, megelőző megoldásokat. A Dora Natura missziója az, hogy hosszú távon javítsa a gyermekek és felnőttek bőrének állapotát.

Szívügyem, hogy az elmúlt 40 évben a kőolajszármazék-alapú termékek térnyerése miatt az érzékeny bőrűek aránya drámaian megnőtt, míg korábban, természetes bőrápolással ez ritkább volt. Mi ezt a tendenciát szeretnénk megfordítani.

A nagyfiam, aki 16 éves, már nem küzd ekcémával. A másik három gyerekem születésüktől Dora Natura termékeket használ, náluk sosem jelentkezett komoly bőrprobléma.

Ma már széles termékkínálatunk van: gyerek- és felnőttkozmetikumok, problémakezelő termékek ekcémára, sebkezelő krémek, koszmóeltávolító készítmények, mindennel igyekszünk megoldást nyújtani a gyermekekkel kapcsolatos bőrproblémákra. Számunkra nagyon fontos a rendszerben való gondolkodás, vagyis hogy a bőrápolás nemcsak kívülről, hanem belülről is kezdődik, ezért évek óta olyan étrend-kiegészítőket is gyártunk a Dora Naturánál, amelyek támogatják az egészséget, a bőr szépségét és állapotát.

Anyaként és cégvezetőként pontosan tudom, milyen sok döntést kell meghozni nap mint nap. A Dora Natura termékeket azért alkottuk meg, hogy az anyák ott lehessenek, ahol igazán pótolhatatlanok – minden másra itt vagyunk mi.

Játékra fel!

A cikket írta és szerkesztette: Mikó Brigitta

Szakmai kérdéseinkre válaszolt: Fónyad Dorottya Fanni, a Dora Natura alapítója