Rugós hinta, amivel felrúgjuk gyermekünk fejlődésmenetét

Kisfiam születése előtt, és után több baba-mama csoport tagja lettem. Úgy gondoltam, hogy gyermek gyógytornász anyukaként majd segíthetek eligazodni a szülőknek a sok-sok hasznos, és kevésbé hasznos “fejlesztő” hatású eszköz és játék között. Kezdetben lelkesen kommenteltem, hogy miért nem javasoltak egyes játékok. De valahogyan nem jutott el az információ a megfelelő irányba.

Talán, ezt lehetőséget megragadva többen megértik, és elfogadják, hogy miért nem használ, sőt kifejezetten káros hatású a rugós hinta használata.

Gyermekünk 9 hónapon keresztül bennünk fejlődik, érik. Óvjuk mindentől, ami káros lehet, próbáljuk a legjobbat megadni neki. Hallgatunk a szakemberekre, orvosra, védőnőre, gyógytornászra. Mikor megszületik, valahogy egyes területeken elfelejtjük a szakemberek véleményét.” A szomszéd is használta, az ő gyermekének sem lett baja.” Halljuk sok szülőtől.

De, és itt jön a lényeges információ, ezen eszköz/ eszközök használata miatti probléma nem feltétlenül 1-2 hónapon, éven belül jelentkezik, hanem később.

Addigra pedig meg sem fordul a szülők fejében, hogy esetlegesen egy korábban használt “fejlesztő hatású” eszköz áll a probléma kialakulásának a hátterében.

Normál fejlődésmenet esetén 4-6 hónapos kor között a forgást, 6-8 hónapos kor között a kúszást, 8-10 hónapos kor között a mászást, és az önálló felülést, majd ezt követően a felállást várjuk el.

Persze a gyerekek között óriási különbségek vannak fejlődésmenet szempontjából, de ez az egymásutániság nem véletlenül van, és egymással nem felcserélhetőek, vagy kihagyhatóak egyes fázisok. Ahhoz hogy az ideg-, a csont-, és az izomrendszer megfelelően fejlődjön, meghatározott ingerekre, impulzusokra van szükségünk, melyeket a mozgásfejlődésünk során szerzünk meg. Az idegrendszerben ilyenkor alakulnak ki azok a kapcsolatrendszerek, melyeket a későbbiek során az óvodában, iskolában az új ismeretek elsajátításakor használni fogunk. 

Ha ebbe a fejlődésmenetbe jó szándékkal ugyan, de beleavatkozunk mókásnak vélt játékokkal, eszközökkel, helyrehozhatatlan károkat tudunk okozni az idegrendszeri kapcsolatokban.

De miért is?

A rugós hintát a Google keresőt használva!! 6 hónapos!! kortól ajánlják 3-4 éves korig.

Ebben a hintában, más hintáktól (pl: Adamo) eltérően, a gyermek egész teste teljesen függőleges pozícióban helyezkedik el. Ez a pozíció számos területre káros hatással van.

Egy 6 hónapos gyermek idegrendszere, és vázrendszere nem elég erős, és stabil a függőleges pozícióhoz!

Ha a függőleges helyzetben van a gyermek, a teljes testsúlya az alsó végtagokra nehezedik, emiatt a terhelés miatt az idegrendszere olyan információkat kap az izmoktól, hogy “ már tudok állni, járni”, tehát már túl vagyok a forgás, kúszás, mászás fázisokon.

De az álláshoz, járáshoz a két agyféltekénk együtt működése szükséges, valamint az egyensúlyi reakciók, és tartó reflexek kialakuljanak. Ezeknek az a feltétele, hogy a velünk született csecsemő reflexek leépüljenek, integrálódjanak.

6 hónapos korban, amikortól ezen eszköz használatát javasolják, még a csecsemőkori primitív reflexek jelen vannak. Tehát a magasabb rendű szabályozó funkciók nem működnek, így az agyféltekéket összekötő kapcsolatok sincsenek meg teljesen, a két agyféltekénk még nem tud együtt működni a testünk kontrollálásában, az egyensúly tartásában, az izomtónus szabályozásban, a finommotorikában stb. Ellenben bizonyos primitív reflexeket az eszköz használata felerősíthet, melyek későn, vagy egyáltalán nem épülnek le.

A későbbiekben ezek a reflexek a gyermek fejlődését akadályozni fogják. Nehezebben alakulnak ki a szabályozó mechanizmusok, a beszéd, az önálló étkezés, öltözés, WC használat stb..

Nehezebben alakul ki a tartós figyelem, emiatt az iskolában, nem tud a tanórán nyugodtan ülni. Problémát okozhat a tananyag megértése, a feladatok elvégzése, az írás, olvasás, szövegértés kialakulása. Számos figyelem, és magatartás probléma forrása lehet a korai életkorban használt, olyan fejlesztő hatásúnak hitt eszköz, mint amilyen a rugós hinta.

Az idegrendszerre gyakorolt káros hatás mellett, a csont és izomrendszert is negatívan befolyásolja.

Egy los angelesi klinika beszámolója szerint, az egyik leghaszontalanabb eszközök egyike a rugós hinta.

Mivel a gyermek feje a testéhez képest nagy és nehéz, ezért hintában végzett folyamatos fel- le ugráló mozdulat során a nyaki izmokban mikro sérülés jöhet létre, továbbá extrém esetben a nyaki csigolyákban akár ficam is kialakulhat. Továbbá fennáll a veszélye, hogy az ajtófélfába beüti a gyermek a fejét, további sérüléseket okozva ezzel.


Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) egy csokorba gyűjtötte a rugós hinta veszélyeit:

    • A gyermek elaludhat a hintában, ezáltal az egyébként is fejletlen gerincizmokra és a kis ízületekre túl nagy teher kerül. Ez a későbbiekben gerincferdülést, porckorong problémákat, és a gerinc tengelyeltéréseit okozhatják.
    • A csecsemők nem tudják megfelelően kontrollálni a mozgásaikat, így a kontrollálatlan rugózás, ugrálás miatt fennáll a veszélye, hogy az alsó végtagokban sérülés keletkezik, leginkább a csípő, a térd és a boka ízület veszélyeztetett ebből a        szempontból
    • A túl korai testsúly terhelés az alsó végtag ízületeiben tengelyeltéréseket okozhat, sérülhetnek az ízületi felszínek.
    • Mivel a gyermek nem a talajon van, így ezen időben nem tudja gyakorolni a kúszás, mászás, felülés mozdulatait. Ez hátráltatni fogja a mozgásfejlődési fázisok kialakulását.
    • A folyamatos rugózó, ugráló mozgás miatt egyes izmokban feszesség alakulhat ki, ami miatt járás közben a gyermek lábujjhegyen közlekedhet.

Más tanulmány is beszámol a rugós hinta káros hatásáról.

Siegel and Burton 1999- ben kontrollcsoportos vizsgálatot végzett rugós hintát, és bébi kompot használó, és egyáltalán nem használó gyermekek között.

A Bayley scales tesztet végezte el mindkét csoport tagjaival. Ez a teszt, egy olyan értékelő eszköz, amely csecsemők és kisgyermekek fizikai, motoros, érzékszervi és kognitív fejlődésének mérésére szolgál.

Az eredmények azt mutatták, hogy azok a gyerekek, akik ezen eszközöket használták, alacsonyabb pontszámot értek el a teszten, mint azok a gyerekek, akik egyáltalán nem használtak még soha ilyen eszközt.

Ezáltal bebizonyosodott, hogy a rugós hintának nincs pozitív hatása a kognitív fejlődésre, mint azt korábban gondolták, sőt, a fiziológiás fejlődésmenetet hátráltatja.

Egy szülő akkor teheti legtöbbet a gyermeke fejlődése érdekében, ha biztosítja neki, hogy a környezetét biztonságosan felfedezhesse, megtapasztalja az önálló mozgás szabadságot, új információkat kapjon az őt körülvevő világról, és ezáltal fejlődhessen minden területen.


Adorján Barbara
Gyermekrehabilitációs szakgyógytornász
TSMT terapeuta
Egyetemi oktató


Tetszett a cikk? Hasznosnak találod? Megköszönjük a megosztásokat!

Kövessétek az Édesanyák Facebook oldalunkat, csatlakozzatok az Édesanyák Szakértői Csoport elnevezésű zárt Facebook csoportunkhoz, melyben kizárólag szakértők válaszolják meg a szülők kérdéseit, vagy olvasgassatok itt, az Édesanyák weboldalon.