Bántalmazás

#dajka #óvoda #bántalmazás

Kedves Szakértői csoport.
Egy olyan dolognak voltam ma szemtanúja ami után irtózatos lelkiismeret furdalás gyötör és nem tudom hogy ez az érzés jogos-e vagy nem.

Ma az óvodaba menet ebéd után, vagyis inkább közben mentem a lányomért aki még csak most lesz 3 éves. Eddig nem tapasztaltam ilyet az óvónők vagy a dada részéről de ha nem látom nem is hiszem el. Ma ebéd közben a kislányom barátnője kiöntötte a lekvárt (ezt utólag a kislányomtól tudtam meg) és a dada megfogta a kislány állát és meg is rázta, szemmel láthatóan a kislány félelmet érzett. De ennek az egésznek az én lányom közvetlen szemtanúja volt.

Az én nevelésemben nem gyakori a testi fenyítés, persze volt már hogy ezredszerre szóltam a lányomra és akkor a popsijára kapott, de azt sem mondhatnám tetsi fenyítésnek.

Viszont ahogy a lányom kijött a teremből rögtön kérdezgettem, hogy mit szólt ehhez a dologhoz amit látott és hogy vele történ-e már ilyen. A válasza nemleges volt és hallgatag.

Nem szóltam a dadának semmit sem hisz úgy voltam vele nem az én lányommal történt így nem láttam annak érdekét, hogy beleszóljak viszont lelkiismeret furdalás gyötör, hogy mégsem reagáltam hisz ezzel a lányomnak is példát mutatam volna hogy álljon ki másokért.

A történteket nem tudom, hogy jelezzem-e a szülőknek vagy esetleg én beszéljek holnap az óvónővel vagy dadával, hogy az én lanyom nincs hozzászokva a testi és lelki fenyítéshez és nem is szeretném, ha az óvoda számára az a hely lenne ahova nem szeret jarni .
Köszönöm.