Biztosan sokan hallottuk már az „Egy gyerek, egy fog!” vagy „A baba kiszívja a fogakból a kalciumot!” mondatokat. De mi az igazság? A várandósság valóban együtt kell, hogy járjon a fogak romlásával vagy a fogvesztéssel? Nos, ebben a formában ezek a mondatok nem igazak. De akkor mi az oka annak, hogy sok kismama esetében megnő a cariesszaporulat és a fogínygyulladás?
A várandós nőket érintő fogászati problémákat két csoportra kell osztani, egyrészt megnő a cariesrizikó – azaz a fogszuvasodás kialakulásának rizikója – másrészt pedig ínygyulladás alakulhat ki.
A fogszuvasodás emelkedett rizikója a fokozott dentális lepedék képződéssel magyarázható. Ennek fő oka az étkezési szokások megváltozása. Például az első trimeszterben előforduló rosszulléteket a cukorka szopogatása enyhítheti. Fokozott az „édes íz utáni sóvárgás”, a főétkezések közötti nassolás. Ezek a tényezők növelik a fogszuvasodás esélyét. A gyakori hányás növelheti a fogerózió kockázatát is. Néhány esetben maga a fogmosás is kiválthat hányingert, hányást, így egyes területeket nem szívesen tisztít meg a kismama.
A terhességi ínygyulladás hormonális változások következtében jön létre, jellemzően két csúcsponttal, az első trimeszterben, illetve a harmadik trimeszter elején. A terhességi ínygyulladás előfordulása gyakoribb azoknál a kismamáknál, akik már terhesség előtt is küzdöttek ezzel a problémával. A várandósság alatt megnövekedett véráramlás miatt a fogínyvérzés is fokozódik. Noha a terhességi gingivitis (fogínygyulladás) átmeneti állapot, az otthoni egyéni szájápolás mellett mindenképp javasolt a rutin fogászati vizsgálat elvégzése is, szükség esetén professzionális tisztítással egybekötve. A fogorvosi beavatkozások ideális időszaka a 4. és 6. hónap közötti időszakra tehető.
Meg kell említenünk a koraszülés és a kismama parodontális (fogágyhoz kapcsolódó) állapota közötti – mára már nyilvánvalóvá váló – összefüggéseket. Az alacsony születési súllyal világra jövő és a koraszülött babák anyukái rosszabb szájhigiéniával rendelkeznek, mint a normál újszülötteknél. Megfelelő parodontális kezeléssel mind a koraszülés, mind az alacsony születési súly esélyét csökkenteni lehet.
Mit tehetünk hát várandós kismamaként szájüregünk egészégéért?
Mit tehetünk babánk szájüregi egészségéért?
Fontos tudni, hogy a fogágy a terhesség nagyon korai szakaszában, már a 4-5. héten elkezd kialakulni, a fogak fejlődése pedig a 9-12. héten indul el. Ebben a szakaszban sokszor még nem is tudja a kimama, hogy babát vár, de már ebben a korban nagyon fontos a megfelelő táplálkozás – fehérjék, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek bevitele.
A kora gyermekkori prevenció egyik fő feladata a Streptococcus mutans fertőzés megakadályozása. A Str. mutans jelenléte a fogszuvasodás kialakulásának feltétele. A babák szájüregében születéskor ez a baktérium nem található meg. Így az infekciót minél inkább késleltetni kell. A fertőző forrás elsősorban maga az édesanya, aki szájra puszival, közös kanállal, cumi lenyalásával tudja megfertőzni gyermekét. A legsérülékenyebb kor a 6-31. hónap között van. A Str. mutans olykor már az első tejfogak áttörése előtt a szájüregben van. Fontos, hogy kerüljük a hozzáadott cukrot, a cukrozott folyadékot a baba étkeztetésében. A fogszuvasodás megelőzésének és az állcsontok optimális fejlődésének érdekében is az a legjobb, ha szoptatjuk kisbabánkat.
Mire érdemes figyelni babánkkal kapcsolatban?
Összeségében tehát kijelenthetjük, hogy megfelelő otthoni szájápolással, fogorvosi nyomonkövetéssel megakadályozható a terhesség alatti fogszuvasodás, fogvesztés. Az anya megfelelő szájápolásával születendő gyermeke szájüregi egészsége is megalapozható, így gyermekünket hozzásegíthetjük az életen át tartó egészséges fogazathoz.
Viktória Borkai Doncsecz
Klinikai Fogászati Higiénikus
Nyárasdy I., Bánóczy J. (2009). Preventív Fogászat. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.