Tévhitek a babajelbeszéd körül

Zentai Kata vagyok. Tizenhárom éve tartok babajelbeszéd-tanfolyamokat Beszélő Babakezek névvel. Közel kétezer tanítványom volt, ami óriási szakmai tapasztalatot hozott. Amikor belevágtam az oktatásba, szinte még ismeretlen volt ez a módszer hazánkban. Mára már lassan kezd ismertté és elfogadottá válni. 

Mégis sokan most hallanak róla először és vannak, akik számára érthetetlen, sőt – bizonyos tévhitek miatt – elfogadhatatlan a babajelbeszéd.

Ezért szeretnék néhány tévhitet eloszlatni.

1. Nem igaz az, hogy „az a baba, aki a babajelbeszédet használja, később fog beszélni.”

Épp az ellenkezője igaz: a kutatások azt bizonyítják, hogy a jelelő babák átlagosan hamarabb kezdenek el beszélni és gazdagabb szókinccsel.

Fontos tudnunk azt, hogy a babajelbeszédben soha nem csak jelelünk a gyermekkel, hanem a beszédünket kísérjük jelekkel. És nem minden szót mutatunk, csak a kulcsfontosságú szavakat. Tehát, ha egy jelet használunk, akkor mindig ki is ejtjük az adott szót.

Azon sem kezdünk el aggódni, hogy ha a gyermekünk nagyon ügyes a mászásban, később kezdene el járni, hiszen tapasztalat szerint a fürgén mászó gyermek gyorsan elindul. Ugyanúgy, ha a babajelbeszédet alkalmazzuk, ügyes lesz a babánk a kommunikációban és ez jótékonyan hat a beszédfejlődésére is.

A jelek használata képessé teszi a gyermekeket arra, hogy kommunikációt kezdeményezzenek, ezáltal elmondják a szüleiknek a gondolataikat, szükségleteiket. Amikor a babák jeleket használnak, felhívják a felnőttek figyelmét az őket érdeklő dolgokra, ezáltal a szülők rengeteg olyan szót kezdenek el használni, ami a babákat különösen érdekli. Mindez növeli a szókincsüket, fejleszti a memóriájukat és elősegíti a fogalmak megértését.

2. A babajelbeszédnek nem célja a beszédfejlődés gyorsítása és egyáltalán nem a teljesítményorientáltság a lényeg.

Ugyan a tudományos vizsgálatok igazolták, hogy hamarabb kezdenek el beszélni a jelelő babák, a babajelbeszéd segíti a kreatív gondolkodást, azonban a babajelbeszéd célja szempontjából ez mellékes. A szülők a babáikkal szeretnének minél hatékonyabban kommunikálni már a beszéd megindulása előtt is, a babajelelés révén új eszközzel gazdagítani eddigi kommunikációs tevékenységüket.

3. Téved, aki azért utasítja el a babajelbeszédet, mert „a babája amúgy is használ jeleket”.

A babajelbeszéd a babák természetes gesztikulálási hajlamára épül, egyáltalán nem idegen a babáktól. A tudományos kutatások is pontosan a babák spontán jeleinek, gesztusainak megfigyeléséből indultak ki több évtizeddel ezelőtt.

Minden baba spontán módon is használ néhány jelet, vannak, akik többet is. A megszokott, spontán jelekhez illeszthetünk további jeleket is, ami lehetővé teszi, hogy a még nem beszélő baba hatékonyabban kifejezze szükségleteit és megossza velünk gondolatait.

A gyermek a jelek segítségével képes „beszélni” a jelen nem lévő tárgyakról vagy akár a múltról is, képes felhívni a szülők figyelmét olyan dolgokra, amik iránt érdeklődik.

4. Nem csak arra a néhány hónapra jó a babajelbeszéd, amíg a baba már kellően értelmes, de még nem beszél. 

Egyrészt előre nem tudhatjuk, hogy a babánk egyévesen vagy 2,5 évesen kezd el majd beszélni. Ha később, akkor bizony jól jön a babajelbeszéd, sokkal kevesebb lesz a gyermekben a frusztráció amiatt, hogy a felnőttek nehezebben értik meg őt. Amelyik gyermek egyévesen kezd el beszélni, valószínűleg kevesebbet fogja használni a jeleket, de a babajelek ismeretének később is nagy szerepe lehet.
 

  • A babák hamarabb értik meg jelek segítségével, hogy mi a különbség pl. „autó” vagy „ajtó”, „holló” vagy „olló” közt. És mi is könnyebben értjük meg a még nem tökéletes kiejtéssel beszélő gyermekünket, ha néha jelekkel is segít ebben. 
  • A babajelbeszéd hosszú távú hatása: a babák egyszerre kapnak különféle ingereket (hallási, látási, mozgásos), így agyuk sokkal kiterjedtebb hálózatot alakít ki a nyelvi ingerek feldolgozására. Agykutatók szerint minél korábban tudunk a két agyféltekénk között összeköttetést létrehozni, annál több agykapacitást tudunk kihasználni. 
  • Gazdagíthatjuk a bölcsisek, ovisok mondókáit, dalocskáit jelekkel.
  • Az idegen nyelv elsajátításában is segítségül hívhatjuk a jeleket.
  • A gyermekek fogalmi gondolkodásának fejlesztésére vagy az ellentétes fogalmak vizuális érzékeltetésére is használhatók a jelek. Ha vizualitás is társul a verbális tanuláshoz, mélyebben vésődik be az ismeret.
  • Titkos beszédre is használhatjuk a jeleket, ha nem akarjuk, hogy más is meghallja, amit mondunk.
  • Jól jönnek a jelek, ha nem lehet hangosan beszélni (pl. színházi előadás alatt vagy templomban) vagy az akusztikai korlátok áthidalásában (pl. uszodában).
  • A jelek ismerete közelebb hozza a hallókat a siket közösséghez, így toleránsabb, elfogadóbb, nyitott gyermekeket nevelhetünk.
     

5. A tanfolyamokon nem a babákat tanítjuk meg jelelni, hanem a szülők sajátítják el a babajelbeszéd módszerét.

Ez a tévhit – hogy babákat „oktatunk” a tanfolyamokon – még néha mindig felbukkan.

Babajelbeszédes programonként eltér, hogy ki hogyan ragadja meg a témát, de az biztos, hogy sehol sem „a baba oktatása” folyik. 

A Beszélő Babakezek tanfolyamokon a szülők nemcsak jeleket és jól használható dalokat, mondókákat tanulnak meg, hanem ez egy olyan program, ami a szülők számára hasznos tanácsokat és stratégiákat nyújt. A szülők megtanulják, hogy hogyan alkalmazzák a babajelbeszédet otthon a napi tevékenységek során, hogyan lássák a világot a gyermekük szemszögéből, így akár várandósan vagy baba nélkül is részt lehet venni az alaptanfolyamon.

A Beszélő Babakezek program egyedisége, hogy a haladó szintű tanfolyamokon a játékon van a hangsúly, ezért is nevezzük „játszótanfolyamoknak”. A gyermekek játszva sajátítják el a jeleket, de a szórakozáson, játékon túl kiemelt célunk a szülők megtanítása, hogy hogyan játsszanak a gyermekeikkel, ez egyfajta missziónk.

6. A babajelbeszéd alkalmazása senkitől sem elvárás.

A babajelbeszéd nem az egyetlen és egyedüli módszer a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat biztosítására. Ha valaki nem alkalmazza, akkor sem fog gyermeke bármiben is lemaradni vagy hátrányt szenvedni.

A legfontosabb a szeretetteljes, bensőséges szülő-gyermek kapcsolat, az elfogadó és odafigyelő szülői hozzáállás és a kellően ingergazdag környezet. Ez babajelbeszéd nélkül is megvalósulhat. Ha valakinek nem örömforrás a babajelbeszéd, jobb, ha más utat keres.

Viszont a babajelbeszédnek semmi hátránya nincs, segít a szülőnek még jobban ráhangolódni gyermekére, a köztük kialakult interakciókat még jobban gazdagítja, ezért szívből ajánlom. 


Zentai Kata
Babajelbeszéd-oktató

www.babakezek.hu/
www.facebook.com/babakezek/


Tetszett a cikk? Hasznosnak találod? Megköszönjük a megosztásokat!

Kövessétek az Édesanyák Facebook oldalunkat, csatlakozzatok az Édesanyák Szakértői Csoport elnevezésű zárt Facebook csoportunkhoz, melyben kizárólag szakértők válaszolják meg a szülők kérdéseit, vagy olvasgassatok itt, az Édesanyák weboldalon.