Már 13 éves koromban eldöntöttem, hogy gyógytornász szeretnék lenni. Azt éreztem, hogy segíteni akarok, tenni, tenni valami többet az emberekért.

Aztán felnőtt lettem és ez a segítőkészség elhivatottsággá nőtte ki magát.????

A Semmelweis Egyetemen végeztem 2012-ben.

Egy idő után egyértelművé vált számomra, hogy a tudás megosztása nem csak a pácienseimnek hasznos, de számomra is egy olyan tanulási utat jelent, ami örömteli és ahol folyamatosan inspirálva vagyok. 

Éppen ezért fontos számomra, hogy milyen minőségű ez a tudás. Minél több mindent tudok, egyre izgalmasabb az újabb és újabb összefüggések felfedezése, hogy minden mindennel összefügg. 

Azt gondolom, egy élet is kevés ahhoz, hogy ennek a csodálatos szakmának minden rejtélyét felderítsem, de szenvedéllyel és kitartással járom ezt az utat.