A városi szülőknek nincs könnyű dolga akkor, ha a fogyasztott ételek eredetét szeretnénk megismertetni gyermekeinkkel. Óvónőként nem egyszer kaptam válaszként, hogy a csirke az egyik nagy áruházlánc fagyasztójából jön és különben is, a mesében kukorékoló kakas nem étel, az nem lehet ugyanaz.
A gyermek akkor lesz képes arra, hogy megértse az összefüggéseket és új készségeket sajátítson el, ha ha megtapasztalható módon mutatjuk meg neki a világot. Logikus gondolkodást tanulnak, kérdéseket tesznek fel, nyitottá válnak az információ befogadására.
Mindez a tapasztalati tanulásnak köszönhető. Minden érzékszervével arra törekszik, hogy magába szívja a környezetéből származó információkat, ezek belevésődnek a tudatalattijába, hogy aztán azokra építeni tudja a tudását. Fontos azonban, hogy lássuk, ha nincs mire építeni, a tudás sem sajátítható el, maximum felületesen.
Szerencsére már a külvárosokban is elérhetők úgynevezett "Szedd magad!" helyek, ahol idényterméseket szedhetünk. Ha tehetjük minden évszakban menjünk el, hogy megérthesse a gyermekünk, mit jelent az, hogy szezonális gyümölcs és zöldség, hogy megtapasztalja a természet körforgását és hogy a téli kopárság is értelmet nyerjen.
Amint mindezt meglátja, megtapasztalja, könnyebben meg fogja érti, hogy nem az üzletláncok polcain teremnek a nap 24 órájában a zöldségek és a gyümölcsök. Ha már kicsiként elmélyítjük benne, miért nem jó az a mérhetetlen pazarlás, ami a mai fogyasztói társadalmat jellemezni fogja, elérhetjük, hogy a fenntartható gondolkodás, a környezetvédelem természetes legyen a számára.