Szobatisztaság

#kakivisszatartas #szobatisztasag
Kedves Szakértők!
Kislányom januárban tölti a 3. életévét. Pár hónapja szinte napi szintű problémát jelent, hogy visszatartja a kakit a pelenkában. Leül egy pózban és próbálja visszahúzni, vagy csak nem tudja kitolni nem tudjuk, mert mikor kérdezem van hogy azt mondja nyomja, de mégis sír, hogy nem akar kakilni. Van, hogy így egy napig is visszatartja és sajnos határozottan kell fellépnem, hogy üljön a bilire vagy WC-re mert csak oda jön ki neki. Az esetek többségében sír ilyenkor a bilin, de egy idő után - most már - ügyesen kinyomja. Ebben a Laevolac szirup sokat segít. Sajnos már aranyere is van, mert a sok tartogatástól ki van tágulva a végbele és mindig vastag a széklete. Mindig sír kakilás közben és azt mondogatja, hogy csíp a popója. Volt neki berepedve is, ekkor már az orvos azt mondta kúppal jön csak ki, mert már akkor 4 napja nem kakilt. Ez egyszer volt, egyébként legkésőbb 2 naponta kakil.

Viszont nagyon behatárolja a mindennapokat, mert mikor kakilnia kell, de nem engedi, hogy ráültessem a bilire, akkor az egész napja arról szól, hogy szenved. A szobatisztasàg is megtorpant neki emiatt úgy látom. Van kedve pisilni, szokott vagy reggeli vagy esti, esetleg napközben egy pisit bilibe engedni, azonban nincs benne rendszeresség és nem mondja magától csak ha kérdezem. Visszatartani vissza tudja, volt már hogy pár csepp már jött neki és szólt, hogy pisi majd visszatartotta míg bilire tettem. Mégis mindig sír a pelenkáért, pedig úgy érzem a kakilásban kifejezetten gátolja a pelenka. Volt hogy elfogadta régebben a bugyit, akkor rögtön jött, hogy kakilnia kell és már ült is a bilire, sírás nélkül 3 perc alatt kakilt.
Elhiszem és megértem hogy rossz neki, hiszen ténylegesen is szokott lenni fájdalma ill. lelki háttere is van a dolgonak, hiszen a székrekedés indíthatta el ezt a folyamatot nála, de félek a szobatisztaság így nagyon messze van.

Kérdésem az lenne, hogy lehet esetleg ösztönözni, pl. azt mondjuk párommal, hogy elfogyott a boltban a pelenka, vagy tényleg hagyjuk saját tempójában haladni akkor is ha hátráltatja a kakilását is esetleg a pelenka? Egyáltalán létezhet ilyen? Ez esetben hogyan segíthetnének neki? Türelmes vagyok vele, látom hogy hallgat rám ha már bilire kell ülni és kakil is, ott vagyok mellette, van hogy biztatom, van hogy csendben csak ülök, mikor mire van szüksége. De meddig mehet ez így? Miért ragaszkodik a pelenkához ennyire erősen? Egyébként a cumijához (ebből iszik vizet is) szintén. Elalvás előtt is szükséges neki ill. ha felkel éjszaka van hogy ezzel alszik vissza. Ebben is erőteljesebben kellene fellépni, vagy hagyhatjuk neki? Válaszaikat előre is köszönöm.