Gyógypedagógia

#autizmus #aggódás

Kedves szakértők!

5 hónapos a kislányom, időre született, forog hasról hátra és vissza, próbálkozik a kúszással, születése óta tápszeres baba. Alapvetően csendes, jó baba, úgy érzem kívánni sem tudtunk volna jobbat.
Férjem családjában kiderült hogy az unokaöccse autista, 3 éves. Sok rájuk jellemző tünete van, most mar szakvéleményük is van hozzá.

Nem sűrűn találkoztunk velük, most a covid miatt pedig egyáltalán nem is. Mióta tudom ezt azóta állandóan azon jár az agyam mi van ha a mi babánk is az lehet/lesz,
mert anyósom sokat emlegeti hogy a kisfiú pont ugyanezeket csinálja/csinálta ebben a korban mint a mi lányunk.
Pl.: mostanában előfordult többször hogy kislányunk ébredése után nem jelzi hogy fent van, játszik a cumijával, gagyarászik, úgymond elvan magában,
csak a hangjából vesszük észre hogy ébren van.
Vagy például játszószőnyegen alkalmanként elbambul, ezt nem tudom miért csinálja, ha szólunk hozzá akkor kizökken.

A nevére nem igazán hallgat, szemkontratust tartja egy ideig. Nagyszülők hetente jönnek látogatni, előttük nem gagyog, nem sikongat, kicsit nehezen oldódik fel,
mosolyogni szokott,de láthatóan nem olyan nyílt mint amikor csak anya apa van ott vele. Ez normális ebben a korban?

Úgy tudom autizmust csak később lehet ki vizsgálni mégis attól félek állandóan vannak jelek amiket nem veszek észre. Most már sajnos napi szinten ilyen szemmel figyelem a kislányunkat,
és keresem a "furcsaságait". Első baba, én egyke vagyok, nincs mihez viszonyítanom.
Nem tudom milyen módszerrel tudnék ezen túl lépni és élvezni ezt az időszakot.
Előre is köszönöm.