Gyermeklélektan

#30hós #testvér_érkezett #tandem_szoptatás #csak_a_cici #nem_eszik
Tisztelt Szakértők!
2 és fél éves kislányom mellé 3 hete érkezett a testvér. A kicsi igény szerint szoptatott baba, nagy lányom a várandósságot végig szopizta, nem bántam, tandemre készültem. Ez megy is több kevesebb sikerrel, bár azt vettem észre, hogy a nagy harap közben (azt mondja mert kicsúszna a didi a szájából, és úgy érzi foggal kell rászorítson) +nem igen tud elpilledni szoptatáskor, ha a húga is ott van, tehát együtt nem igen alszanak el emiatt.

Szülés előtt csak altatáshoz volt cici, ezt ő alakította így. Most viszont sokszor kéri. Nem akkor, mikor a húga cicizik. Igazából csak úgy eszébe jut, és akkor didit kér, és ha nem kapja meg vmiért (bankba volt időpontunk, siettünk) hányást hergeli magát.

Plussz azt vettem észre, hogy mióta tejecske van újra a ciciben nem eszik a nagy. Ő sosem volt jó evő, mindig is egy tortúra volt az evés, tipikusan a "semmit sem eszik, de abból is keveset" fajta a lányom, de mióta van anyatej ez még drasztikusabb formát öltött. Szinte semmit nem eszik egész nap. Ezt úgy értem hogy a napi étkezés az kb fél pohár puding, egy virsli magában, esetleg egy szelet toast kenyér vacsorára és ennyi. Ezeket is úgy kell beleimádkozni, és etetni kell, mert az önálló étkezéstől teljesen elzárkózik. Ez nagyon megterhelő így, hogy ott az újszülött és akkor a naggyal is egy, harc a napunk.

A kérdéseim:
Mi ilyenkor a célravezető? Vegyem el a cicit / tartsam magam ahhoz,hogy csak altatásra kapja meg és, akkor majd csak eszik? Létezik hogy így eltelíti az anyatej?
Vagy ne vegyek tudomást arról hogy nem eszik, ne kerítsek neki nagy feneket, adjam oda a didit amikor csak igényli és akkor hamarabb lecseng ez az egész? Mi a jobb megoldás? Miről szól ez az egész? Nem akarom épp most elválasztani, csak nem szeretném hogy az evés rovására menjen az hogy újra ennyit didizik... Ez vajon átmeneti lenne?

Amúgy lehetőségekhez mérten igyekszünk sokat foglalkozni a naggyal is: mikor a kicsi szopizik, akkor vele babázok, pónizok, olvasok közben, amit csak szeretne, és meg tudok fél kézzel csinálni. Ha alszik a kicsi akkor is vele foglalkozom, nem házi munkázok vagy ilyenek. Azt látom amúgy rajta, hogy 80%-ban jól el van amúgy egyedül is, ügyesen játszik, feltalálja magát, de aztán egyszer csak vmi történik, és akkor durván kifordul magából és annyira sajnálom szegénykét.