Gyermeklélektan

#tulhergelimagat #autobahanyas
Tisztelt Szakértők!
Kismamaként 32 hetesen bekerültem a kórházba, mert véreztem. Itthon maradt az apukájával és a nagyszüleivel a kisfiam, aki akkor múlt 2 éves. Nem tudtuk hogy haza engednek szülés előtt vagy csak utána, így mivel nagyon jól elvolt itthon, nem hozták be hozzám, hogy a kis lelkét ne bolygassák fel. Telefonon beszéltünk és mindig küldtem neki apróságokat. Végül csak a szülést követően mehettünk haza, 5 hetet töltöttem benn a kórházban nélküle.

Ahhoz ragaszkodtam, hogy Őt is hozzák be a kórházba, hogy ő is ott lehessen mikor a húgát (és engem) hazahoznak. Nagyon meleg volt aznap és befele jövet hányt egy nagyot az autóban. (Klíma van az autóban én úgy gondolnám, hogy az izgalom miatt hányt, nem a meleg miatt).

Azóta nem nagyon szeret autózni. Hosszabb utakon folyton kérdi mikor érünk már oda, de többet nem hányt. Mígnem pár hete orvoshoz kellett mennünk. Most kezdte szeptemberben az óvodát és óvoda után indultunk az orvoshoz. Mondta, hogy nem szeretne jönni, de nem tudtam kire hagyni, így vittük magunkkal. Odafele folyamatosan beszéltünk neki (hajók, buszok, villamosok). Nagy nehezen odaértünk.

Hazafele már odaadtam neki a tabletet, hogy nézze a Bambit, mert mire vége már otthon vagyunk, de ez se kötötte le annyira. Egyszer csak közölte, hogy már nem bír ott ülni, nem bírja hogy be van kötve és mondta hogy ő nem akart jönni. és elhányta magát.

Nem tudom, hogy a figyelemelterelésen kívül mit tudnék még csinálni, folyamatosan beszélgetünk hogy gyorsan teljen az idő, de ez se köti le. Nem gondolnám hogy alapvetően hányingere van az autóban ( egy ismerős a prevomit nyalókát ajánlotta), de már ott tartunk hogy ha pár utcát megyünk autóval már kérdezi mikor érünk már oda?!

Megköszönök mindenfajta segítséget, amit kapok, mert én már kifogytam az ötletekből, hogy mitől lehet ez nála és hogy hogyan tudnék neki segíteni?