Gyermeklélektan

#betegség #halál #gyász #kommunikáció

Kedves Szakértők!

Édesapám felesége nem vér szerinti nagymamája a 3 és 6 éves lányaimnak, de számukra ő a mama (édesanyám 12 éve rákban elhunyt). Nemrég nála is rákot találtak és sajnos rosszak a kilátások. A fő kérdésem, hogy hogyan kommunikáljam ezt és az ezzel járó aggodalmakat a gyerekek felé? Külföldön élünk, nem tudunk most személyesen ott lenni, de a 6 éves tudja nagyjából, mi van, elmondtam neki, hogy mama beteg, ő kérdezte, meg fog-e halni, azt mondtam, lehet, de reméljük, nem. Látott engem sírni emiatt, sajnos én könnyen sírok, és nehezen viselem most a távolságot. Nagyon aggódom apukámért. Nem akarom leplezni sem, mi történik, de a szorongást sem akarom erősíteni benne, bennük. A 6 éves látszólag nem fél, tárgyilagosan beszél akkor is, ha esetleg a mama halála szóba kerül.

A 3 éves csak annyit lát, hogy néha szomorú vagyok, és odabújik akkor, nem tudom, mennyit ért ebből, de egyébként nagyon értelmes, biztosan érez valamit, meg ő is mindig ott van körülöttünk, most zárva van az ovi és iskola is. Apukámmal is csak velük együtt tudok beszélni. Tudják, hogy az én édesanyám meghalt, illetve a dédi temetésén ott voltak 1,5 éve, ő hirtelen ment el, ismerték, szerették, bár sajnos csak évente kétszer találkoztak. Ennyi élményük van a halálról, illetve alapszinten ami a hitünkből fakad (hiszünk a túlvilágban). Esetleg abban kérhetek még segítséget, hogy én hogyan beszéljek a mamával? Csak 52 éves, nem idős betegről van szó. Nehéznek érzem a beszélgetés kezdeményezését, gondoltam, ezt is megírom neki, hátha utána könnyebb lesz.
Köszönöm, ha támogatni tudnak abban, hogyan a legjobb ezt kezelni.