Legyen bölcsis a kisfiam, vagy ne?
#bölcsi #elválás
Kedves Szakértők!
Kisfiam 2 éves volt a napokban. Szeretnénk neki kistesót hamarosan, azt szeretnénk, ha valamikor jövő tavasszal születne majd, vagyis kB akkor lesz kisfiam 3 éves. Ősztől lehetőségem lenne részmunkaidőben, otthonról dolgozni a munkahelyemen, amit akkor is vállalnék kis időre, ha közben kopogtat a tesó, a várandósság utolsó 2 hónapját leszámítva dolgoznék végig. Nem muszáj visszamennem, ez az én döntésem, mit teszek majd. A kérdésem, vagyis dilemmám, hogy mit tegyek? Maradjak kisfiammal itthon, és majd csak oviba menjen közel 3,5 évesen?
Adjam bölcsibe és dolgozzak? 13 fős, magánbölcsi csoportba menne. Nem tudom, mi a legjobb neki.
Pár infóval szeretném pontosítani a helyzetet még, hogy mi a dilemmám oka.
Kisfiam még nem beszél, csak kB 15-20 szótöredéket használ, ellenben aktívan jelel. Ennek ellenére nagyon szociális, nagyon kommunikatív, mondhatni, azt igényli, hogy egész nap beszélgessünk, szóval tart folyamatosan, kérdez, mesél, a saját szavaival, hanglejtésekkel, jelekkel, gesztusokkal. Játszótéren, társaságban kimondottan szemlélődő típus, amíg a többiek szaladgálnak, ő minden madarat, bogarat és embert szemügyre vesz és "kitárgyal" velünk. Nagyon érdeklik az emberek, könnyen oldódik, közvetlen, barátságos. Szeret társaságban lenni, de inkább csak azt, ha páran vagyunk, 4-5 főnél ha többen vagyunk, gyorsan elfárad, bújós lesz, jelzi, hogy szeretne hazamenni. Gyakran vigyáznak rá nagyszülők, nagynénik, ezt szereti, is, minden rendben van ezzel.
Apukája már 3 körül itthon van, imádjak egymást, rengeteg időt töltenek együtt, amíg én a házimunkával haladok. Önállóan tud enni, de csak úgy eszik jól, ha együtt eszünk és közben beszélgetünk. Amúgy hamar elunja, abbahagyja. Így is kB 10 perc után etetni kell, mert amúgy lassú evő. Tud egyedül játszani, néha akár 10-15 percet is, a matatós, szerelős játékokat szereti. Velünk együtt hosszan, elmélyülten is tud játszani, pl építés, olvasás, szerepjátékot, autózás, stb. Közben folyamatosan kommunikál. A vírus előtt minden nap mentünk játszótérre, heti 1 babamamaklub, 1 torna, összejártunk gyerekes szülőkkel, mindig van körülötte más baba. Szerette nagyon ezeket a programokat, minden reggel sietett indulni, de kB egy óra után mindig megindult haza.
Fentiek miatt aggódom, hogy viselne a hirtelen nagy közösséget, a kommunikáció drasztikus csökkenését, illetve igazából nem gondolom, hogy muszáj lenne egész nap bölcsiben lennie csak azért mert 2,5 éves lesz. Én annak örülnék a legjobban, ha ősztől 3-szor fel napot lenne bölcsiben, egy fél napot a mamájánál, 3-at pedig itthon velünk. Jövő évtől a 3*fél nap már egész nap is lehetne, vagy előbb is, ha azt látjuk, hogy élvezi, szereti.
Kérdéseim:
Van-e hátránya annak, ha a fenti menetrend lenne ősztől? Ez lehet egy jó rendszer? Vagy tényleg fontos neki már a heti 4-5 nap, egész nap, hogy be tudjon illeszkedni?
Akkor mehetne már államiba is, de én nagyon drasztikusnak érzem és szívtelennek élem meg az ottani gyors beszoktatást, hogy 2 hét alatt már egész nap ott van, miután 2,5, évig velünk volt egész nap.
Van annak előnye mégis ezzel a részleges és rugalmas opcióval szemben? Végül a tesó kérdés : úgy gondoljuk, hogy neki 3 évesen jobb a közösség úgy, ahogy leírtam, mint egész nap velem és egy babával otthon. Ismerem magam, szülés után 3-4 hónapig nem szeretnék nagy közösségbe menni, ez a kuckózás, bújás, nyugalom és végtelen szopik időszaka számomra, amit szeretnék megadni a tesónak is. Ezt viszont nem érzem kivitelezhetőnek és fairnak egy 3 évessel.
Jól gondolom, hogy ha időben legalább fél évvel megelőzi a közösség a tesó érkezése, akkor nem fogja ezt összekötni már és rosszul venni? Sokan ijesztegetnek azzal, hogy ez a "lepasszolás" a tesó miatt majd nagyon visszaút. Ez fáj, mert én nem érzem lepasszolásnak, pont, hogy azért tennénk, hogy jól érezze magát és készüljön az ovira is. Szeretnem a mindenkinek legjobb megoldást. Egy fontos dolog még. Én nehezen élem meg az elválást, már most sírok, ha eszembe jut, rettenetesen fog hiányozni, az elmúlt 2 év minden napját imádtam itthon vele, sehol nem lennék szívesebben most.
Köszönöm előre is segítő válaszukat.