Jog

#anyósgondok #nagyszülőjogai

Kedves Szakértők!

Kisfiam 2 éves, már kb születése óta "harcolok" a mamával. Azzal indult, hogy soha nem akart jönni megnézni a picit, mindig nekünk kellett vinni hozzá már 1 hetesen is 40 fokban.
Sőt, minden héten 1 napot ott kellett aludni nála, különben sírt a mama.. két összetolt fotelben aludt a gyerek. Egy szavam se lehetett, mert a férjem mellette állt.

Aztán jött, hogy 2 hónaposan barackot adott neki, amit nekem rá 1 hónapra mondott el. Nagyon kiakadtam. És ez az öntörvényűség azóta is tart.
Mindig azt hallgatom, hogy ő az unokája miatt él, ő az élete. (a papa alkoholista, gondolom ezért kell rá tekintettel lenni) Mindig játssza a mártírt,
beszólogat nekem, ha valamit mondok neki, hogy hogyan csinálja a gyerekkel, akkor csak azért is...
Volt már, hogy ha összevesztünk gyámüggyel fenyegetett, hogy ő megharcol a jogaiért, pedig soha nem tiltottam tőle az unokát, esélyem se volt, mert mint írtam ő nagyon jól tudja,
hogy a férjem mellette fog kiállni.

Most a legutóbbi összeveszés amiatt volt, hogy rá mertem szólni, hogy ne tömje mindennel a gyereket, így is kész harc beleküzdeni a rendes kaját.
A válasz az volt, hogy a gyerek szól, ha nem kér édességet.
Már nem tudom mit tehetnék, hogy valaki arra is figyeljen, amit én mondok.
Ezzel a mártírkódással, állandó sírással mindenkit megvezet. Nem is szívesen hagyom rá a gyereket, de már olyan is volt, hogy azt mondta, hogy a gyerek mehet hozzá, én nem.
Ezt megteheti? Ha tényleg gyámügyre menne milyen jogokat tudna magának szerezni?

Előre is köszönöm a segítséget.