Dackorszak

#értelmiszint #testvérbántás #testvérféltékenység

Kedves Szakértők!

Kérem tegyék helyre bennem a lányom értelmi képességéhez való hozzáállásomat! 22 hónapos a "nagy" lányom, és így 2 hónap után már kifejezi az ellenszenvét is a testvérével kapcsolatban. Vegyes érzelmei és viselkedése van vele kapcsolatban. Szereti is, gondoskodni is próbál róla, játékába igyekszik bevonni (nyilván nem sok sikerrel), de bántani is próbálja. Tegnap este egy óvatlan pillanatban konkrétan fejen harapta. Puszinak szánta, aznap ilyen harapós puszikat adott, amit elmondtunk, hogy nem finom puszifajta, csak a szájával adja. Nem lett nagy baja a kicsinek (a pár órán át tartó fognyomon és a hatalmas síráson kívül), de engem meglehetősen megviselt a helyzet. Próbáltuk megértetni, hogy mennyire rossz dolog bántani másokat (ez rendszeres téma az utóbbi pár hétben, mert ő is elszenvedője gyerekközösségben a játékelvételnek, néha lökdösésnek, odasuhintásnak.

Kissé nebáncsvirág, én pedig nem tudom mindig kivédeni a helyzeteket.). Próbáltuk megértetni vele, hogy mennyire elszomorít minket, ha bántják egymást a tesóval, vagy minket harap/üt/rúg meg. Magyaráztam tapasztalati példákat hozva neki, hogy neki milyen rossz volt a másik oldalon. Egy kicsit lehajtotta a fejét, mintha szégyenlené magát, de aztán vigyorgott az egészen. Mikor kérdeztem, hogy érti-e amit mondtunk, bólogatott, de közben vigyorgott. Arra is, amikor azt kérdeztem, hogy érti-e, hogy rossz dolog volt, amit csinált. A férjem szerint még nem értheti amit próbálunk vele megértetni. Persze mantrázzuk helyzetnek megfelelően a dolgokat, mert ki tudja, mikor megy át. Szerintem már kellene, hogy értse, mert amikor arról beszéltem neki -példát nem hozva- hogy hogyan álljon ki magáért, ő hozott példát szűk kis szókincsével is egyértelműen kifejezve magát.

Nem igazán tudom, hogy viselkedjek eztán velük. Eddig se nagyon voltak kettesben hagyva, épp mert féltettük. A kicsit a nagy érzelmi hullámaitól. Szívem szerint nem engedném a nagyot a kicsihez egyáltalán, de tartok tőle, hogy azzal csak növelném a szakadékot köztük. Viszont nyilván nem fogom azt sem hagyni a nagynak, hogy a fogzás-szociális élmények- megugró beszédfejlődés keltette frusztrációját a húgán vezesse le. Hogy lehet ezt a helyzetet a legkisebb sérülésekkel kezelni? Mit remélhetek már egy nem egészen 2 évestől ilyen téren? Mit kéne máshogy csinálnom?