Kapcsolódó cikkek
Határok kiszabása a családban
#rendszer #nagyszülők #apa
Kedves Szakértők!
Kissé összetett helyzetben vagyok. Van egy 4 éves nagyon okos, de hihetetlen érzékeny kisfiam. Hosszas döntésképtelenség után tavaly áprilisban költöztünk el volt férjemtől(tavaly el is váltunk).
Nekem nem olyan régóta van új párom(ő is elvált, szintén van gyereke.) Megegyezéssel váltunk, mindenben megegyeztünk.(heti 2 délután és 2 hetente hétvége van apás nap). Nem akartam korlátozni az apa fia találkozásokat, de muszáj volt rendszert vinni bele, mert addig csak rángatott ugyanúgy apa, hogy most ekkor, most akkor. Már emiatt is én voltam a rossz és társai.
Utána bejött a képbe az új párom. (őt ócsárolta, kisfiamat uszítja ellene, hogy ne játsszon vele, ne hagyja hogy megpuszilja, olyan mondókát tanít neki, hogy "...fejét levágjuk, utána meg elrugjuk." (nem gondolom, hogy ez helyes vagy jó irány lenne.) Ez az egyik gondom, hogy ezt nem tudom már jól kezelni és nem tudom mikor fog ez változni. Kisfiam pedig szeret új párommal lenni, jól kijönnek, játszanak, foglalkozik vele, amit amúgy az apukája nem igazán csinált, hiszen mindig volt anyósomékkal vannak, amikor apás nap van, az anyja van a gyerekkel.
Szeretném, ha kisfiam biztonságban érezné magát és tudná, hogy mind a kettőnkre számíthat bármi van és nem kellene választania köztünk. Hogy érezze, hogy azért mert mi nem értettünk egyet és elváltunk, ő mindkettőnknek a legfontosabb. Hogyan tudom erősíteni benne ezt?
A másik a tartós betegsége (cöliákis) miatt szigorú diéta kellene, de nem sikerül tartaniuk, elgondolásuk alapján egy kicsitől nem lesz baja. Allergiás reakció lehet bőrkiütés, hasfájás, székrekedés, hasmenés, vagy épp akár fulladásos roham. Apum allergiás reakcióban fulladt meg. Ez engem elég érzékenyen érint, hiszen akkor voltam állapotos kisfiammal. Bár pont e miatt lehet én túl is görcsölöm az ettől való félelmet. Ezzel mit tudok kezdeni, hogy betartsák normálisan?
A harmadik ami miatt írok, az pedig már új páromhoz kapcsolódik. Tervezzük, hogy összeköltözzünk, de az nekem elköltözéssel járna. Ugye neki is vannak gyerekei, de ők az anyukával élnek. A probléma forrás, hogy nem úgy nevelkedtek mint a kisfiam. Nincs kézmosás, mikor hazamennek, wc után is szólni kell, hogy ugyan már moss kezet. Orrfújás és nem szétkenés, meg "bányászkodás". Pedig 7 és 5 évesek. Ezeket leszámítva jó a kapcsolatunk velük, látszik és élvezik amikor együtt vagyunk. Sütit sütünk, vagy színezünk, van esti mese, meg simogatás lefekvéskor. Ezek otthon náluk nincsenek sajnos. Ezek engem irritálnak, és amikor eddig együtt voltunk velük és használták a kisfiam játékait, utána én fertőtlenítettem (tudom nem túl pozitív részemről.) Ezt hogyan tudom magamban tisztázni, vagy mit tudok velük kezdeni? Az apjukat is látom, hogy zavarja, de a kéthetente hétvége nem elég nevelésre. Szeretném ha működne a dolog.
Köszönöm a segítséget.
Kedves Szakértők!
Kissé összetett helyzetben vagyok. Van egy 4 éves nagyon okos, de hihetetlen érzékeny kisfiam. Hosszas döntésképtelenség után tavaly áprilisban költöztünk el volt férjemtől(tavaly el is váltunk).
Nekem nem olyan régóta van új párom(ő is elvált, szintén van gyereke.) Megegyezéssel váltunk, mindenben megegyeztünk.(heti 2 délután és 2 hetente hétvége van apás nap). Nem akartam korlátozni az apa fia találkozásokat, de muszáj volt rendszert vinni bele, mert addig csak rángatott ugyanúgy apa, hogy most ekkor, most akkor. Már emiatt is én voltam a rossz és társai.
Utána bejött a képbe az új párom. (őt ócsárolta, kisfiamat uszítja ellene, hogy ne játsszon vele, ne hagyja hogy megpuszilja, olyan mondókát tanít neki, hogy "...fejét levágjuk, utána meg elrugjuk." (nem gondolom, hogy ez helyes vagy jó irány lenne.) Ez az egyik gondom, hogy ezt nem tudom már jól kezelni és nem tudom mikor fog ez változni. Kisfiam pedig szeret új párommal lenni, jól kijönnek, játszanak, foglalkozik vele, amit amúgy az apukája nem igazán csinált, hiszen mindig volt anyósomékkal vannak, amikor apás nap van, az anyja van a gyerekkel.
Szeretném, ha kisfiam biztonságban érezné magát és tudná, hogy mind a kettőnkre számíthat bármi van és nem kellene választania köztünk. Hogy érezze, hogy azért mert mi nem értettünk egyet és elváltunk, ő mindkettőnknek a legfontosabb. Hogyan tudom erősíteni benne ezt?
A másik a tartós betegsége (cöliákis) miatt szigorú diéta kellene, de nem sikerül tartaniuk, elgondolásuk alapján egy kicsitől nem lesz baja. Allergiás reakció lehet bőrkiütés, hasfájás, székrekedés, hasmenés, vagy épp akár fulladásos roham. Apum allergiás reakcióban fulladt meg. Ez engem elég érzékenyen érint, hiszen akkor voltam állapotos kisfiammal. Bár pont e miatt lehet én túl is görcsölöm az ettől való félelmet. Ezzel mit tudok kezdeni, hogy betartsák normálisan?
A harmadik ami miatt írok, az pedig már új páromhoz kapcsolódik. Tervezzük, hogy összeköltözzünk, de az nekem elköltözéssel járna. Ugye neki is vannak gyerekei, de ők az anyukával élnek. A probléma forrás, hogy nem úgy nevelkedtek mint a kisfiam. Nincs kézmosás, mikor hazamennek, wc után is szólni kell, hogy ugyan már moss kezet. Orrfújás és nem szétkenés, meg "bányászkodás". Pedig 7 és 5 évesek. Ezeket leszámítva jó a kapcsolatunk velük, látszik és élvezik amikor együtt vagyunk. Sütit sütünk, vagy színezünk, van esti mese, meg simogatás lefekvéskor. Ezek otthon náluk nincsenek sajnos. Ezek engem irritálnak, és amikor eddig együtt voltunk velük és használták a kisfiam játékait, utána én fertőtlenítettem (tudom nem túl pozitív részemről.) Ezt hogyan tudom magamban tisztázni, vagy mit tudok velük kezdeni? Az apjukat is látom, hogy zavarja, de a kéthetente hétvége nem elég nevelésre. Szeretném ha működne a dolog.
Köszönöm a segítséget.
Szakértői válaszok
2db válasz elérhető
A tartalom megtekintése csak a tagok számára elérhető.
CsatlakozásVan már fiókod?
Bejelentkezés
