Család és párkapcsolat

#nagyszülők #bizalomvesztés #hogyantovább #nemértikmiabajunk

Kedves Szakértők!

Tavaly egyszer párom szülei sógornőmtől autóval hozták haza a lányomat, autósülés nélkül. Kiakadtunk, megbeszéltük, azt hittük megértették, hogy ilyet miért nem lehet. (Anyósom ölében ült az akkor 2,5éves gyerek). Hétvégén nálunk aludtak. Szombaton ismét elment velük oda vonattal. 20óra után telefonáltunk rájuk, hogy hol vannak, mert abban maradtunk, hogy 7-fél8ra hazaérnek. (Gyakorlatilag hiába beszélünk meg időpontot, mindig késnek. Hazaadják a hulla fáradt gyereket, hazaindulnak, mi meg kezelhetjük a hisztit.) Szóval hamar kiderült, hogy épp csak elindultak, kocsival. Mindketten kiborultunk, irtó nehéz volt kivárni a kb 20-25 percet, amíg hazaértek. Szerencsére épségben.

Párom rögtön számon kérte őket. Anyósom szerint csak abban hibáztak, hogy nem szóltak, hogy késni fognak. ( itt azt hittem rosszul hallok). Majd a hulla fáradt gyerektől ők is meghallgathatták a kb 2 órás hisztit... képtelenség volt megnyugtatni. De ők egy percig sem gondolták, hogy ez az ő hibájuk lenne. Van egy 9hónapos tesó is, aki fél9től aludt volna, ezt is tudták. De mindig arra hivatkoznak, hogy a gyerek még ezt-azt akart. Mintha nem ők lennének a felnőttek. Szeretem őket. És mivel az én anyukám rég meghalt, nem szívesen venném el a lányaimtól a mamát. De most így elveszett a bizalom, nem szívesen bíznám rájuk a gyerekeimet. Párom is így gondolja. Legalábbis szerintünk ez a gyerek veszélyeztetése, és kétszer megcsinálták.

3 kérdésem lenne.
1: mivel lehet meggyőzni őket, hogy nem mi féltjük túl a gyereket, hanem ők a felelőtlenek. Sosem volt autójuk, de ez szerintem nem mentesít senkit.
2: ha nem sikerül, milyen ( akár jogi) lehetőségeink vannak, hogy kényszerítsük őket arra, hogy többet így ne autózzanak?
3: hogy lehet ezután vissza építeni a bizalmat?

Köszönök minden választ, amivel a bennem dúló tehetetlenség érzet és düh csökkenhet.