Kapcsolódó cikkek
Jobb szülő szeretnék lenni, mint ami nekem adatott
#mergezoszulok #jog #unoka #lelkiserules #megromlottviszony #gyogyulas
Kedves Szakértők!
Külföldön élünk, haza látogattunk 2 hétre a 3 éves és a pár hónapos új unokával. Az én szüleimnél laktunk. A viszonyunk nem rózsás, tisztában vagyok vele hogy mérgező szülők, de úgy gondoltam az unokák miatt fontos ez. A picire rá sem néztek kb, egy fürdetésen sem voltak bent, nem kapott semmit. A 3 évest elhalmozták. Sosem játszhatott ott ahol együtt lehettünk volna, mindig elmarták valamelyikük hálószobájába. Elérték 1 hét alatt, hogy a gyermekem többször is azt mondja nekem hogy nem szeret, és egyáltalán nem fogadott nekem szót. Meg akartam ezt beszélni a kicsivel, így kiküldtem a nagymamát. Sírni kezdtünk, mire a mama feltépte az ajtót és kiabálni kezdett, hogy mit művelek a gyerekkel. Én kiküldtem, de nem ment ki, úgy löködtem ki az ajtón.
Átvittük a gyerekeket anyósomhoz, és visszamentünk összerámolni. Gusztustalanul fröcsögtek rám mint mindig. Hogy szar anya vagyok, szégyelljem a mocskos pofám, és hasonlók. Hiába mondtam, hogy átjövünk holnap, üvöltöttek az arcomba, hogy zsarolom őket az unokával. Ma ugyan ez újra megtörtént, mert pár dolgot ott hagytunk. A gyermekem a történtek óta egyáltalán nem beszél róluk, pedig eddig minden nap csak a mama-papa volt az ász. Én este megbeszéltem vele, hogy nagyiék olyan dolgokat mondtak, amik anyának nagyon rosszul estek, azért nem ott lakunk most. Mindemellett ő újra olyan mint régen, kedves, vidám, és szeret. A szüleim kicsit mintha megbolondultak volna, teljesen úgy viselkedtek egész idő alatt, mintha az ő gyermekük lenne az unokájuk. Szerdán szülinapot tartottunk volna náluk, rendeltünk tortát is.
Nem akarom kitenni a gyermekem annak, hogy esetleg újra fröcsögni kezdjenek rám, de még azt is kinézem belőlük, hogy fizikálisan marják el a kezemből. Szeretnék minden nemű kapcsolatot megszakítani velük, és mióta ez a gondolat megfogalmazódott bennem, újra kapok levegőt. A kérdésem az lenne, hogy milyen jogaik vannak a nagyszülőknek az unokával kapcsolatban? Valamint hogy mennyire tanácsos ilyen helyzetben mégis átvinni az unokát? Joguk lenne látni, ezt tudom, de egyértelműen gyűlölnek a szüleim, és befolyásolják a gyermekem. Pszichológushoz szeretnék menni hogy a mérgező mintát ne másoljam, de félek, ha tovább mérgezik az életem, nem fog menni a gyógyulás. Jobb szülő szeretnék lenni, mint ami nekem adatott. Szombaton repülünk vissza, addig túl sok még az idő
Kedves Szakértők!
Külföldön élünk, haza látogattunk 2 hétre a 3 éves és a pár hónapos új unokával. Az én szüleimnél laktunk. A viszonyunk nem rózsás, tisztában vagyok vele hogy mérgező szülők, de úgy gondoltam az unokák miatt fontos ez. A picire rá sem néztek kb, egy fürdetésen sem voltak bent, nem kapott semmit. A 3 évest elhalmozták. Sosem játszhatott ott ahol együtt lehettünk volna, mindig elmarták valamelyikük hálószobájába. Elérték 1 hét alatt, hogy a gyermekem többször is azt mondja nekem hogy nem szeret, és egyáltalán nem fogadott nekem szót. Meg akartam ezt beszélni a kicsivel, így kiküldtem a nagymamát. Sírni kezdtünk, mire a mama feltépte az ajtót és kiabálni kezdett, hogy mit művelek a gyerekkel. Én kiküldtem, de nem ment ki, úgy löködtem ki az ajtón.
Átvittük a gyerekeket anyósomhoz, és visszamentünk összerámolni. Gusztustalanul fröcsögtek rám mint mindig. Hogy szar anya vagyok, szégyelljem a mocskos pofám, és hasonlók. Hiába mondtam, hogy átjövünk holnap, üvöltöttek az arcomba, hogy zsarolom őket az unokával. Ma ugyan ez újra megtörtént, mert pár dolgot ott hagytunk. A gyermekem a történtek óta egyáltalán nem beszél róluk, pedig eddig minden nap csak a mama-papa volt az ász. Én este megbeszéltem vele, hogy nagyiék olyan dolgokat mondtak, amik anyának nagyon rosszul estek, azért nem ott lakunk most. Mindemellett ő újra olyan mint régen, kedves, vidám, és szeret. A szüleim kicsit mintha megbolondultak volna, teljesen úgy viselkedtek egész idő alatt, mintha az ő gyermekük lenne az unokájuk. Szerdán szülinapot tartottunk volna náluk, rendeltünk tortát is.
Nem akarom kitenni a gyermekem annak, hogy esetleg újra fröcsögni kezdjenek rám, de még azt is kinézem belőlük, hogy fizikálisan marják el a kezemből. Szeretnék minden nemű kapcsolatot megszakítani velük, és mióta ez a gondolat megfogalmazódott bennem, újra kapok levegőt. A kérdésem az lenne, hogy milyen jogaik vannak a nagyszülőknek az unokával kapcsolatban? Valamint hogy mennyire tanácsos ilyen helyzetben mégis átvinni az unokát? Joguk lenne látni, ezt tudom, de egyértelműen gyűlölnek a szüleim, és befolyásolják a gyermekem. Pszichológushoz szeretnék menni hogy a mérgező mintát ne másoljam, de félek, ha tovább mérgezik az életem, nem fog menni a gyógyulás. Jobb szülő szeretnék lenni, mint ami nekem adatott. Szombaton repülünk vissza, addig túl sok még az idő
Szakértői válaszok
2db válasz elérhető
