Rossz anya vagyok
#türelmetlenség #elfogadás #változások #alkalmazkodás #rosszanyavagyok
Kedves Szakértők!
Kislányom születésétől fogva szó szerint egy kis angyal, eszik, alszik, mosolyog. Már 6 hónapos most sincs vele különösebb probléma, csak ami egy ilyen korú babával lehet, bár tudom ez nem probléma, ezek változások. Kislányom kb 3 hónapos kora óta kezdett el 'megváltozni' amit értek, hiszen okosodott sokat, kinyílt előtte a világ. Ami miatt írtam igazából az az én fejemben lévő problémák. Az első ilyen jellegű 'dühkitörésem' ha lehet így nevezni ( nem kiabálás, csapkodás stb) inkább sírás, kiborulás.
Amikor is egyedül maradtam, férjem dolgozni ment több hétre, haza sem jöhetett. Több éjszaka ekkor pont nem aludt a kislányom, és mikor jött az este, egyedül voltam, pánikoltam, feszült voltam, éjszaka ha felkelt a kislányom, sírva fakadtam mindig, egyszerűen nem tudtam elfogadni ezt a változást hogy most már kelni fog éjszaka, és nagyon nehezen aludt is vissza. Kimerültem, segítségem nem volt. Persze másnap egész nap pedig az iszonyatos lelkiismeretfurdalásom, miatt sírtam hogy hogy a francba viselkedhetek így vele. Ez volt az első alkalom. De többször észre veszem magamon, hogy nagyon gyorsan elfogy a türelmem.
Például ha nem akar délután aludni, nem jó neki sehogy, sír minden helyzetben ( amúgy abszolút nem sírós, mosolygós baba) akkor kibukok, beteszem a kiságyba és ki kell jönnöm a szobából mert megint rám jön a sírhatnék. Persze mikor elkezd sírni azonnal megyek vissza hozzá. Aztán megint jön a bűntudat, az önostorozás hogy biztos csak én vagyok ilyen rossz anya. Első baba, én fiatal is vagyok (24) tehát elvileg nekem nagyon türelmesnek kéne lennem még. Férjem amikor itthon van sokat segít, ha már én nagyon nem bírom, akkor átveszi tőlem a kislányom, nagyon jó apa. De sajnos megbeszélni ezeket a dolgokat nem tudom vele. Vagyis egyszer próbáltam meg ez elején de azt mondta hülyeségeket beszélek. Alapvetően a kislányommal az ég világon semmi probléma, kiegyensúlyozott, mások két kezüket összetennék egy ilyen áldott jó babáért. Kedves Szakértők, mit gondolnak érdemes pszichológiai segítséget kérnem? Vagy hogy tudnám gyakorolni a türelmet ha van ilyen egyáltalán?
Azt érzem mikor nem megy az altatás hogy valamit biztosan rosszul csinálok, túl hamar elakarom hogy aludjon, ha nem alszik, este nagyon fáradt sokszor nagyon sír már. Örülök hogy változásokat látok a gyermekemen, hiszen tudom egyre nagyobb lesz, talán lehet néha a változás túl gyors, néha úgy érzem ragaszkodom a régi dologhoz ( régen pl főztem simán elvolt nélkülem amíg azt befejeztem, aludt stb) most mar ez nem így van.
Hogy mi a legfájóbb, igazából csak annyi, hogy ilyenkor mindig azt érzem hogy csak én bénáskodom és nem értem /érzem a saját gyermekem jelzéseit, nem tudom mit kéne máshogy csinálnom
Anyukámmal nagyon jó a kapcsolatom, de ő sokat dolgozik vidéken lakik, nem tud túl sűrűn jönni segíteni, de amikor itt van akkor teljesen nyugodt vagyok, mintha érezném most minden rendben lesz, nem lesz dolog ami kiboríthatna, és rossz mikor hazamegy.
Köszönöm szépen előre is a válaszokat!
Kedves Szakértők!
Kislányom születésétől fogva szó szerint egy kis angyal, eszik, alszik, mosolyog. Már 6 hónapos most sincs vele különösebb probléma, csak ami egy ilyen korú babával lehet, bár tudom ez nem probléma, ezek változások. Kislányom kb 3 hónapos kora óta kezdett el 'megváltozni' amit értek, hiszen okosodott sokat, kinyílt előtte a világ. Ami miatt írtam igazából az az én fejemben lévő problémák. Az első ilyen jellegű 'dühkitörésem' ha lehet így nevezni ( nem kiabálás, csapkodás stb) inkább sírás, kiborulás.
Amikor is egyedül maradtam, férjem dolgozni ment több hétre, haza sem jöhetett. Több éjszaka ekkor pont nem aludt a kislányom, és mikor jött az este, egyedül voltam, pánikoltam, feszült voltam, éjszaka ha felkelt a kislányom, sírva fakadtam mindig, egyszerűen nem tudtam elfogadni ezt a változást hogy most már kelni fog éjszaka, és nagyon nehezen aludt is vissza. Kimerültem, segítségem nem volt. Persze másnap egész nap pedig az iszonyatos lelkiismeretfurdalásom, miatt sírtam hogy hogy a francba viselkedhetek így vele. Ez volt az első alkalom. De többször észre veszem magamon, hogy nagyon gyorsan elfogy a türelmem.
Például ha nem akar délután aludni, nem jó neki sehogy, sír minden helyzetben ( amúgy abszolút nem sírós, mosolygós baba) akkor kibukok, beteszem a kiságyba és ki kell jönnöm a szobából mert megint rám jön a sírhatnék. Persze mikor elkezd sírni azonnal megyek vissza hozzá. Aztán megint jön a bűntudat, az önostorozás hogy biztos csak én vagyok ilyen rossz anya. Első baba, én fiatal is vagyok (24) tehát elvileg nekem nagyon türelmesnek kéne lennem még. Férjem amikor itthon van sokat segít, ha már én nagyon nem bírom, akkor átveszi tőlem a kislányom, nagyon jó apa. De sajnos megbeszélni ezeket a dolgokat nem tudom vele. Vagyis egyszer próbáltam meg ez elején de azt mondta hülyeségeket beszélek. Alapvetően a kislányommal az ég világon semmi probléma, kiegyensúlyozott, mások két kezüket összetennék egy ilyen áldott jó babáért. Kedves Szakértők, mit gondolnak érdemes pszichológiai segítséget kérnem? Vagy hogy tudnám gyakorolni a türelmet ha van ilyen egyáltalán?
Azt érzem mikor nem megy az altatás hogy valamit biztosan rosszul csinálok, túl hamar elakarom hogy aludjon, ha nem alszik, este nagyon fáradt sokszor nagyon sír már. Örülök hogy változásokat látok a gyermekemen, hiszen tudom egyre nagyobb lesz, talán lehet néha a változás túl gyors, néha úgy érzem ragaszkodom a régi dologhoz ( régen pl főztem simán elvolt nélkülem amíg azt befejeztem, aludt stb) most mar ez nem így van.
Hogy mi a legfájóbb, igazából csak annyi, hogy ilyenkor mindig azt érzem hogy csak én bénáskodom és nem értem /érzem a saját gyermekem jelzéseit, nem tudom mit kéne máshogy csinálnom
Anyukámmal nagyon jó a kapcsolatom, de ő sokat dolgozik vidéken lakik, nem tud túl sűrűn jönni segíteni, de amikor itt van akkor teljesen nyugodt vagyok, mintha érezném most minden rendben lesz, nem lesz dolog ami kiboríthatna, és rossz mikor hazamegy.
Köszönöm szépen előre is a válaszokat!
Szakértői válaszok
3db válasz elérhető
A tartalom megtekintése csak a tagok számára elérhető.
CsatlakozásVan már fiókod?
Bejelentkezés
