Gyermeknevelés

#szoptatás #megzavarták #sírás

Kedves Szakértők!

Kislányom 3,5 hónapos, iszisz baba. Anyukámmal születése óta heti rendszerességgel találkozik, hetente egyszer vagy kétszer jön hozzánk, olyankor egész nap velünk van. Anyósom nem nagyon jön hozzánk, ő inkább azt várja mi menjünk hozzá. Három hete el is mentünk, úgy terveztük, hogy ott alszunk, mert ő 200 km-re lakik tőlünk.

Anyósom nem ért egyet azzal, hogy a kislányomat igény szerint szoptatom, szerinte túletetem, elkényeztetem, túl sokat foglalkozom vele. Mikor odaértünk hozzá azonnal ki akarta kapni a kezemből, kissé erőszakosan viselkedett, illetve szoptatás közben odajött, simogatta a kislányom arcát, beszélt hozzá, közben engem cseszegetett, hogy minek szoptatom már megint.

Mindennek a teteje volt, hogy elkezdte fogdosni a mellem, hogy nincs is benne tej. Ezután a kicsi nagyon ideges lett, elkezdett ordítani, szinte görcsbe rándult az egész gyerek. Nagyon megijedtem, mert azelőtt soha nem hallottam ilyen fájdalmasan sírni, borzasztó volt hallgatni és nagyon nehezen nyugodott meg. Ezután szinte végig sírta a napot(korábban ilyen még nem fordult elő szerencsére).Emiatt nem is aludtunk ott.Azóta már volt párszor ilyen sírása, de csak akkor, ha velünk van valaki, aki neki idegen, pl anyukámat sem fogadja el azóta.

Ha csak párommal és velem van akkor semmi baja, de amint velünk van más is nagyon nyűgös és előjön ez a fájdalmas sírás is. Azt szeretném kérdezni, hogy lehetséges az, hogy anyósom viselkedése kicsit megijesztette, vagy egyszerűen arról van szó, hogy most van abban a fejlődési szakaszban, amikor már különbséget tud tenni a szülők és a többi ember között és ez természetes viselkedés tőle? Mit tudok tenni annak érdekében, hogy ez megszűnjön nála?

Köszönöm