Gyermeknevelés

#helikopterszülő #lökdösődés #játszótérikonfliktus

Kedves Szakértők!
Kisfiam 2,5 éves, nagy, erős testalkatú. Kb 2-3 hónapja nem szereti az 1-másfél év körüli kisebb gyerekeket. Úgy vettem észre, hogy azt a korosztályt nem szereti, akire ha rászólt nem megy el a közeléből vagy nem adja vissza a játékát.
Ha nyugodt a környezet, akkor ekkora gyerekekre első körben rászól, és ha nem hallgat rá, akkor ellöki vagy megüti a lapátjával.
Ha frusztrált a környezet, akkor elsőre üt vagy ellök.
Emiatt inkább a közelében szoktam lenni mostanában és verbálisan oldom a feszültséget - kimondom, hogy melyik gyerek mit szeretne, ha kell akkor fizikálisan akadályozom meg, hogy bántsa a kisebbet.

Tegnap egy üres játszótérre érkeztünk, leültünk a homokozó egy pontjára homokozni. Nemsokkal később érkezett egy nagypapa egy 1,5-2 éves forma kisfiúval. A nagypapa leült a padra tőlünk távol, a kisfiú pedig odajött hozzánk és a kisfiam mellé telepedett. Eleinte sikerült szavakkal meggyőzni a kisfiút, hogy ne pont oda üljön, ahol a fiam lapátol. Egy darabig így elvoltak egymás mellett, úgy, hogy én a kisfiuval is játszottam (beszélgettem a markolójáról) és a saját fiammal is beszélgettem az ő markolójáról.
A nagypapa közelebb ült hozzánk, de nem szállt be a játékba az unokájával.

A kisfiam egyszercsak elkezdte szórni a homokot a kisfiúra. Megkérdeztem, hogy miért csinálja. Azt válaszolta, hogy azért mert velem szeretne csak játszani. Én erre azt javasoltam, hogy akkor menjünk arrébb.
Azonban bárhová mentünk, az egész játszótéren követett a kisfiú minket. A nagypapája ezalatt csak ült a padon.
Eleinte megkértem a kisfiút,hogy ne kövessen, kölcsön adtam neki a lapátunkat és vödrünket, hogy azzal játszon, de persze szóval nem lehett rá hatni és jött utánunk továbbra is.

A kisfiam ezek után ellökte a kisfiút, aki a homokba lecsüccsent, de nem ilyedt meg, hanem felállt és ugyanúgy ment a kisfiam után. Még 2x ellökte a kisfiam én hallgatólagosan nem szóltam semmit.
A kisfiú nagypapája semmit nem reagált, pedig végig nézte az estet. Újra arrébb mentünk, de a kisfiú újra jött utánunk, ezután a kisfiam megrúgta a kisfiút.

Mivel nem szerettem volna, hogy a testi agresszió legyen az eszköztárában megkértem a nagypapát, hogy üljön le a kisfiához homokozni, hogy az ne unatkozzon és ne utánunk jöjjön.

A nagypapa eleinte nem akart egyáltalán beszállni ebbe az ügybe, többszöri felszólításomra ment csak oda az unokájához. Ő azt mondta, hogy megvárná amíg lerendezik egymás között. Én azért nem szerettem volna, mert az én fiam jóval nagyobb volt mint a másik és féltem, hogy a picinek baja esik, aki egyébként sem védekezett csak szemlélődve figyelte, hogy mi történik vele.

A kérdésem az lenne, hogy én reagáltam túl az esetet? Valóban hagynom kellett volna, hogy ők rendezzék el egymás között ezt a konfliktust, ami valószínűleg arról szólt volna, hogy a fiam bántalmazza a kisebbet?
Mi a helyes magatartás ilyenkor? Valóban helikopter szülő vagyok és több önállóságot kellene hagynom a fiamnak még ilyen testi konflikus esetén is?
Köszönöm