Gyermeknevelés

#félelem #túlféltés #gyerekek #gyerek #kutyák #kutya #kiborul #türelmetlen

Kedves Szakértők!

Több dologgal kapcsolatban is szeretném a segítségüket kérni, de igyekszem röviden összeszedni. Azt szeretném azért előre elmondani, hogy engem nem zavarnak ezek a dolgok, csupán aggódom, hogy túl aggódom, túlféltem a gyereket. Kisfiam két éves, és rettentően türelmetlen, kiborítja minden. Én ilyenkor türelmesen beszélek vele, megsimogatom, ha kell picit segítek neki (pl Lego). De néhol azt olvasom, hogy ha segítek neki azzal árkok, mert attól bizonytalan lesz, nem lesz önbizalma. Most akkor jó ha picit segítek, vagy nem? Vagy gyerek függő?

A gyerekektől sokszor fél, odabújik és fel kell vennem, van hogy arrébb kell menni, vagy el akarja küldeni őket (igyekszem megnyugtatni, de ha nagyon menni akar, akkor arrébb viszem). Ha elmegyünk egy játszótérre, akkor ott is ez van, de viszonylag hamar megnyugszik, oldódik, azért közben néha megijed, de van amikor játékokat is visz a többi gyereknek. Kutyáktól is ugyanígy fél. (Az lehet attól hogy megkértem ne nyúljon be a keretében, mert nem tudjuk van-e.)

Ha sétálunk az utcán, akkor fognia kell a kezem és az útszélén sétáltunk, ha autó jön, szólok neki, megállunk stb. (Kicsi a forgalom felénk). De azt látom más anyák ennél sokkal lazább. Attól tartok túlféltem, és miattam szorongó a gyerek. Vagy nem az? Ezek korabeli sajátosságok? Egyébként többnyire jó kedvű, nagyon beszélgetős, felnőttekkel barátkozós gyerkőc. Én elfogadom azt is ha a személyisége ilyen, csak nem akarom én túl aggasztani.
Köszönöm a segítséget.